Főpolgármester-jelölt: Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke, országgyűlési képviselő, 2002-2006 között Budapest II. kerületi polgármestere, 2006-tól főpolgármester-helyettes, 2009-2010 között a Bajnai-kormány Budapestért felelős kormánybiztosa.
Alapítás: 1989. október 7.
Vezetőség: Mesterházy Attila pártelnök; elnökhelyettes: Balogh András; alelnökök: Kovács László, Szabadkai Tamás
(Korábbi elnökök: Nyers Rezső, Horn Gyula, Kovács László, Hiller István, Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó)
Ideológiai besorolás: szocialista-szociáldemokrata
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) 1989. október 7-én alakult a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében szereplő "Munkás" szó elhagyásáról is.
Az 1990-es választások eredményeképpen a párt ellenzékbe szorult. A parlamenti pártok mint a régi rendszer örökösét a ciklus első felében sikerrel tartották politikai karanténban, de a radikális jobboldali megnyilvánulások ellen fellépő Demokratikus Karta megmozdulásain már közösen lépett fel a vele korábban ellenséges SZDSZ. Az 1994-es választásokat követően abszolút többséggel rendelkező MSZP 1994-1998 között Horn Gyula vezetésével kormányzott a Szabad Demokraták Szövetségével, szociáldemokrata-szociálliberális politikát megvalósítva.
1998-ban elvesztette a választást. 2002-ben az MSZP ismét megnyerte a választást. Medgyessy Péter lett a kormányfő, aki a választások előtt meghirdette a "nemzeti közép kormányát" és politikai programját.
A 2004 júniusában, az Európai Parlament képviselőinek választásán a párt a szavazatok 34,3 százalékát szerezte meg, és kilenc mandátumhoz jutott, míg a fő ellenzéki Fidesz 47,4 százalékos támogatottságot tudhatott maga mögött. A párt tagsága és szimpatizánsi köre látványosan megvonta támogatását a párt vezetésétől, s a koalíciós partner SZDSZ sem támogatta Medgyessy Péter kormány-átalakítási terveit. Medgyessy lemondott. A párt tagsága és a küldöttek körében egyre népszerűbbé vált a mind több politikai elképzeléssel aktivizálódó Gyurcsány Ferenc. A párt kongresszusa Gyurcsány Ferencet, a kormány gyermek-, ifjúsági és sportminiszterét támogatta. Kezdetét vette a kormány "100 lépés" programja, amely jelentős és határozott baloldali politikai irányváltással járt együtt. Ennek következtében 2005 végére az MSZP közvélemény-kutatók által mért népszerűsége megközelítette a Fideszét, és a 2006. tavaszi választásokat az MSZP megnyerte, és a rendszerváltás óta először folytathatta a kormányzást közösen az SZDSZ-szel.
2008. május 1-től az SZDSZ kilépett a koalícióból, és az MSZP egyedüli pártként, kisebbségben kormányozott. 2009 márciusában az MSZP kongresszusán Gyurcsány Ferenc lemondott előbb a miniszterelnöki posztról, majd pár héttel később a pártelnöki posztról is. A kormány vezetője - több heti huzavona után - Bajnai Gondon lett, a párt elnöke pedig Lendvai Ildikó.
A 2009. évi választásokon a párt eddigi egyik leggyengébb eredményét érte el (17,37 %), nem sokkal többet, mint a Jobbik, amivel mindössze 4 európai parlamenti mandátumhoz jutott.
A 2010. évi választásokon az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem Bajnai Gordon kormányfő, hanem a párt fiatalabb generációjához tartozó Mesterházy Attila volt. A választásokat az MSZP elvesztette, a listára leadott szavazatok 19,3 %-ával 59 mandátumhoz jutott, és ezzel a fő ellenzéki párt lett.