Főpolgármester-jelölt: Tarlós István, országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke a fővárosi közgyűlésben, 1990-2006 között Óbuda polgármestere.
Alapítás: 1988. március 30.
Vezetőség: Orbán Viktor elnök (miniszterelnök); alelnökök: Navracsics Tibor (közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes), Kövér László - az Országos Választmány elnöke (a Magyar Országgyűlés elnöke), Pelczné Dr. Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Varga Mihály.
(Korábbi elnökök: Kövér László, Pokorni Zoltán)
Ideológiai besorolás: jobbközép gyűjtőpárt (hívószavak: polgári, nemzeti, keresztény)
A budapesti Eötvös kollégiumban, a Bibó István Szakkollégiumból 1988. március 30-án 37 felsőfokú képzésben részt vevő hallgató és néhány pályakezdő értelmiségi létrehozta a Fiatal Demokraták Szövetségét (rövidítve: Fidesz) a pártállami rendszer ellen. Az eredetileg generációs párt - maximum 35 éves lehetett tagja - eredendően liberális, szabadelvű pártként határozta meg önmagát és 1992 szeptemberében tagja lett az európai Liberális Internacionálénak. 1993 áprilisában a debreceni kongresszus eltörölte a párttagságra vonatkozó korhatárt és az addigi liberális értékek mellett jelentős hangsúlyváltással a nemzeti szempontok képviseletének megerősítéséről döntött - reagálva az 1992-ben Magyarországon létrejött úgynevezett Demokratikus Karta, és az ezzel megvalósuló posztkommunista restauráció veszélyére. 1995-ös kongresszusán elnevezését, a latin szó /hit, hűség/ szellemét megőrizve, de a fiatal demokrata meghatározást levetve, Fidesz - Magyar Polgári Pártra változtatta. Az 1994-98-as ciklus során a szocialista-szabaddemokrata kormányzat ellenzékeként részt vett a keresztény-konzervatív-nemzeti néppárti összefogás megteremtésében (Polgári Szövetség), miközben ideológiája jellemzően néppárti konzervatívvá lett.
1998 és 2002 között Orbán Viktor alakított kormányt a Fidesz, az FKgP és az MDF alkotta koalíció élén. A Fideszt 2000 novemberében vette fel - akkor még társult, az ország csatlakozása után rendes - tagként az Európai Néppárt /EPP/, és azon év decemberétől az Európai Demokrata Unió tagja, ugyanekkor megszűnt tagsága a Liberális Internacionáléban. 1998-2002-es kormányzása után a Fidesz pártszövetséggé alakult, majd a párt meghatározást nevében is szövetségre változtatta. Az szövetség összefogásának tagja, több más szervezet mellett, ifjúsági szervezete, a Fidelitas, a cigány érdekvédelmi szervezet, a Lungo Drom (Hosszú Út), a Kisgazda Polgári Egyesület és a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP), amely az Országgyűlésben önálló frakcióval működik.
A 2004. és a 2009. évi európai parlamenti választásokat a párt fölényesen megnyerte, azonban a 2006. évi országgyűlési választásokon alulmaradt az MSZP-vel szemben.
A 2010. évi országgyűlési választásokon (a 2006. évi országgyűlési- és a 2009. évi európai parlamenti választásokhoz hasonló módon) a Kereszténydemokrata Néppárttal közös pártlistán indult. A választás egyik fő kérdése a Fidesz győzelmének aránya volt, azaz hogy megszerezheti-e a pártszövetség a parlamenti helyek kétharmadát, ami alkotmánymódosításra is lehetőséget ad. A Fidesz-KDNP szövetség a listára leadott szavazatok 52,73%-ával 263 parlamenti mandátumhoz jutott (úgy, hogy az összes egyéni mandátumot begyűjtötte, 3 körzetet leszámítva), amelyből jelenleg 226 fő alkotja a Fidesz frakciót.
Alapítás: 1989
Elnök: Semjén Zsolt
(A KDNP korábbi elnökei: Surján László, Giczy György, Bartók Tivadar, Varga László)
Ideológiai besorolás: kereszténydemokrata - keresztényszociális
A Kereszténydemokrata Néppárt a magyarországi rendszerváltoztató pártok egyike, a keresztény értékek képviselője a magyar politikai életben. Közéleti tevékenységét mindig a jobbközép tábor tagjaként folytatta.
Az 1989-ben újjáalakult Kereszténydemokrata Néppárt a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt (1945-49) jogutódjának tekinti magát, a formáció újjászervezésében is jelentős szerepet vállaltak az emigrációban élő egykori tagok, zömmel a Barankovics-párt öregjei.
Tagja volt az MDF vezette kormányoknak 1990 és 1994 között. A '90-es évek második felében a párt belső viták miatt kettészakadt. 2006-ban a Fidesz és a KDNP közös listát állított, azóta a két párt frakciószövetségben politizál. A 2010. évi választásokat követően a pártnak 37 parlamenti képviselője van.
"A KDNP a keresztény értékeket magukénak valló emberek pártja, olyan gondolatoknak, véleményeknek ad hangot, amelyek talán a polgári oldal teljes táborán belül nem minden esetben élveznek többséget, de egy kereszténydemokrata számára fontosak. Példaként említhető, hogy a párt fellép az abortusz és az eutanázia propagálása, az egyneműek párkapcsolatának törvényesítése, a hagyományos családmodell tudatos rombolása ellen. A kereszténydemokrata képviselők az Európai Unió "alkotmányára" is nemmel szavaztak, jelezve, hogy a kereszténységre való hivatkozás nélkül az unió alapdokumentuma hiányos."
"A KDNP kiemelten fontosnak tartja a családok támogatását, amelyek a társadalom alapját képezik. Fontosnak tartja kimondani, hogy a család egy nő és egy férfi Isten által megszentelt kapcsolata."